Fogadjátok szeretettel Dia és András babájának világra jövetelének történetét. Bár egy nagyon nehéz egészségügyi időszakban, a karantén ideje alatt született Annaliza, a szülés élménye a kihívások ellenére is szép emlékké tudott válni.

“Annaliza április 10-én, Húsvétkor született.

Magas volt a vérnyomásom, ezért befektettek, 2 nap múlva 37hét+5napra megindították a szülést. Ballont helyeztek fel előző éjszaka, majd másnap egy sor szülésindító eljárást alkalmaztak. Péntek reggel már velem volt a férjem, felköltöztünk a vajúdóba. A fogadott orvos és szülésznő kísért az úton.

Habár nem élhettem meg a természetes szülésbeindulás érzeteit, mégis csodálatos élmény volt.Oxitocin és antibiotikum infúziót kaptam, burkot repesztettek.Tulajdonképpen du.1 órától 4-ig nem történt látványosan semmi. A tágulás jól alakult. Ellazult, meditatív állapotban voltam, nagyon jól koordináltam a fájásnak nevezett összehúzódásokat. A különböző légzéstechnikákkal és pozíciókkal elnyúlt a vajúdás, fájásgyengének tűntem orvosilag, pedig sűrű méhmozgásokat tapasztaltam.

A párom masszírozott, relax zenét hallgattam. A 9.emeletre beragyogott a Nap, így napoztam is 1 órát a pihenő ágyon András emlékeztetett rá, mit csináljak, mit tanultunk a h.b.tanfolyamon.

Tulajdonképpen maga a vajúdás és születés 4 óra alatt zajlott le, amit “beprogramoztam” magamnak, azt megelőző délelőtti órákat kellemes időtöltésnek őrzöm emlékeimben.A kitolási szakasz 5 perc volt. Az a része könnyű volt, s legkevésbbé fájdalmas.

Az orvosommal sajnos a szülési tervet nem tudtam megbeszélni,sértődöttséget érzékeltem rajta, mikor csak finoman rákérdeztem, mit szól az új trendhez?! De elfogadtam,nem akartam orvost váltani.

Szedtem be homeopátiás készítményeket, a szülésznő nyitott volt rá. Az orvos túlbuzgóságból végzett gátmetszést, amit szükségtelennek tartottam, mert tudtam a kisbaba könnyen kifér az intimtornával támogatott izomgyűrűn. Nem fájt, s azóta sem. Valójában a szülés hozzátartozójának élem meg. Sajnos a babát nem rakták rám, nem volt aranyóra, mert koraszülöttként kezelték a 2350g-os súlya miatt. Egyből lemosták, elvitték. A ctg is nehezített a mozgásban. A szülésélmény nagyon szép volt, napokig pörgettem vissza magamban, újra és újra át akartam élni fejben. Főként azon részei, mikor 2esben voltunk a párommal.A benttartózkodásom 8 napja és a babázás napi 2 órára korlátozottsága rossz élmény maradt. 

Legközelebb, ha nincs terhességi komplikáció, szülőotthonban tervezem a szülést. Olyan személyeket kérek fel, ahol nincs akadálya a kommunikációnak, s a baba, az anya a fontos, és nem a műszakba való beleférés időben, meg a protokolláris vizsgálatok tömkelege.

A hypnobirthinget és téged ajánlani fogom jószívvel!”

Jó egészséget és sok boldogságot az egész családnak! 🙂